Nem saját történet, de igaz... Egy ismerősöm mesélte el. Ledöbbentem...
Ismerősöm unokatestvérét Jánosnak hívják... ☺ ...
János egy húsipari vállalat sokéves dolgozója volt. Egy napon ugyanolyan csipás szemmel ment be hajnalba a munkahelyére,-mint mindig. Átvette a műszakot,- beleállt a robotba...
Néhány óra múlva,- mikor már beértek a gyárba az irodákban dolgozók is...,- hívatták...
János pedig ment... És végighallgatta hogy :
"A cég megrendelései csökkentek. Sajnos létszámcsökkentést kell végrehajtanunk a gyártási területen. Tudjuk hogy régen itt dolgozol, de sajnos kénytelenek vagyunk megválni tőled. Stb, stb... Öltözz át. Add le a munkaruhádat és gyere vissza, hogy elintézzük a papírmunkát. A gumicsizmádat megtarthatod..."
János köpni nyelni nem tudott... Úgy pislogott, hogy a szeméből most esett ki a reggeli csipa... ...és nagyon mérges volt...
Átöltözött...
De a gumicsizmát nem vitte haza! Beledobta a két 46-os zöldet a főzőkolbász alapanyag kürtőjébe...
Aznap sem a töltőrészlegen, sem a minőségellenőrzésen nem volt hiba...
Ki tudja hogy mit etetnek meg velünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése