...de meg kell oldani. Akkor meg kell oldani... mert meg kell...!!!
Igaz hogy már bőven túl vagyunk a karácsonyi ünnepeken, de mivel éppen ma jutott eszembe egy történet!-most mesélem el.
A főhős kivételesen én leszek, mert velem történt meg ez a kalendáriumba sem illő eset...
Abban az esztendőben amikor közeledett az arra az esztendőre kiírt karácsony,- na akkor még a kislányom még nagyon kicsi volt...
Mint nagyon okos és fenyőfa vásárlásra felkészült akkurátus apa bejártam a várost, hogy megvásároljam Neki a világ legnagyszerűbb fáját. Hosszú-hosszú órák teltek el mire rátaláltam, de rátaláltam!!! Maga volt a csoda! A természet egyszerű de csodálatos alkotása. Komolyan mondom... Tökéletes volt! Csak...
...csak annyi baj volt vele, hogy az alja...
...az az alja ahol be kellett volna illeszteni a karácsonyfa talpba...
...na az kb úgy nézett ki mint egy 11 év 2 hónapos fullra tele tesztoszteronozott NDK-s súlylökő kislány férfi fodrász és gőzborotva után enyhén ledarálva szecskavágón...
A történet kevésbé mosolygós része talán az, hogy amikorra megláttam azt a bazi nagy görcsöt a lomb alatt,-akkorra a csodafa már ki volt fizetve, be volt csomagolva és az autóm tetőcsomagtartójára volt rögzítve!...ingyen...
...amikor szembesültem a rám váró megoldhatatlannak tűnő feladattal..., akkor eszembe jutott, hogy inkább születtem volna Csehszlovák soft pornó sztárnak, mert a szembesűlés még talán ott is elviselhetőbb...ha a jó oldalon állsz...
...szóval megvettem... És meg is oldottam!
Akkoriban egy építkezésen dolgoztam. Mivel a kreativítás velem együtt született betegség,-tehát ikertestvérem,- ekkor sem hagyott cserben...
Szóval... és tettel... a következő utasítást adtam ki a kőműveseknek:
- A csúcsot kössétek fel a mestergerendára, de úgy hogy az a nagy valami lógjon bele egy üres diszperzites vödörbe...
...utána meg öntsétek tele betonnal!!!
Röhögtek rajtam... de igazam lett... A fenyő szebben állt mint új korában. Soha nem láttam fessebb karácsonyfát!!!
Mondjuk a kőművesek mosolya eltünt amikor kiderült hogy a kompozíciót nekik kell gyalog felvinni a negyedik emeletre...
A fa szép volt...
Szinte egy tűlevelet sem ejtett...
A karácsony viszont elmúlt...
Meg a vízkereszt is...
Meg a kőművesek sem olyan nagyon akartak többet hozzánk jönni...
Mivel soha életemben nem voltam terminátor testalkatú fenyőfaszakember... úgy gondoltam, hogy ezt a ki....ott fát inkább lefújom valamilyen lakkal és akkor talán kibír még talán úgy 50 évet...
Mondanom sem kell, hogy nem így lett...
...maradt az ablak és a gravitáció...
Minden szellemi és fizikai erőmet összeszedve elvonszoltam ezt a 15 tonnás szörnyet az ablakig. Talán kétszer vagy háromszor folyt valami barna lé a bokámig a hátsómból mire felemeltem ...
És vigyázó szemek felügyelete mellett végre kidobtam.
Sikeresebben landolt mint egy Mars szonda. Mondjuk vagy 80 centivel mélyebbre is süllyedt a felázott parkban...
Szerintem az AKSD munkatársai akik elvitték azóta sem felejtették el...
Én sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése