Charliet mindenki ismeri és szerintem nincs is olyan ember kicsiny hazánkban aki ne szeretné. Én is szeretem és szivesen hallgatom. Akár elő szóban is! Igaz hogy csak egyszer volt rá lehetőségem de az örökre emlékezetes marad. Íme a történet...
Nagyjából 25 évre kell visszanyúlnom az időben. Akkoriban volt Debrecenben a Perényi utcán egy minden korosztály által kedvelt szórakozóhely : a Country Club. A csövesektől az agysebészekig minden társadalmi réteg kedvelte a helyet és meg is fordult itt. Itt nem volt gond ha az asztalon táncoltál de az sem ha éppen ráhajtottad a fejed.
Nagyjából 25 évre kell visszanyúlnom az időben. Akkoriban volt Debrecenben a Perényi utcán egy minden korosztály által kedvelt szórakozóhely : a Country Club. A csövesektől az agysebészekig minden társadalmi réteg kedvelte a helyet és meg is fordult itt. Itt nem volt gond ha az asztalon táncoltál de az sem ha éppen ráhajtottad a fejed.
 |
| A FOTÓ ILLUSZTRÁCIÓ |
Egy alkalommal fellépett itt Charlie. Haknizott. Mivel már akkor is szerettem a zenéjét természetes volt, hogy ott voltam. A kb. félórás műsorban nem volt playback meg kivagyiság csak rock'n'roll. Későn kezdődött így még később ért véget a műsor. Korom sötét volt. Busz mindenesetre már nem járt. A club előtt hosszan sorakoztak a taxik. A hazaszállingózó vendégek szépen sorban beültek az eléjük gördűlő kocsiba. Én is sorra kerültem végre, bevágtam magam az anyósülésre és szóltam hogy nem kell óra. Még ki sem tudtam mondani hogy mi lesz a célállomás amikor kinyílt mind a két hátsó ajtó és beült egy férfi és két nő... A csajokat nem ismertem, de a férfit igen... Charlie volt az!
Levegőt mondjuk nem nagyon kaptam amikor megkérdezte,hogy ismerek-e valami csendes helyet ahol meg tudnánk inni egy italt... Tudtam. Elmentünk a Rózsakert vendéglőbe. Odaérkezésünkkor történt valami fontos, de ezt inkább a végére hagynám mert az lesz a slusszpoén...
Nagyon kellemes este volt. Maga mellé ültetett. Fizettünk egymásnak és a többieknek egy-egy kört és nagyon kellemesen elbeszélgettünk. Javarészt inkább úgy zajlott ez hogy Ő kérdezett én pedig válaszoltam. Voltak személyes és általános kérdései is,. Ilyen közvetlen és barátságos "idegennel" még nem találkoztam... Nagyon jól éreztem magam és őszinte figyelméből kiindulva szerintem Ő is. Büszke is voltam magamra mert a személyzet és a vendégek is minket néztek. Azt hihették régi barátok... Majdnem... Száz szónak is egy a vége... Emlékezetes és szép este volt!
Térjünk vissza a taxira... Mikor a vendéglőhöz értünk természetesen én akartam fizetni. Gondoltam legyek úriember ha már egyszer ilyen híres emberrel utazok....
A taxis nem akart pénzt elfogadni! Gondoltam gondolta legyen egyszer úriember ha már ilyen híres utasa volt...
Erősködtem hogy fogadja csak el nyugodtan. Mire csak ennyit mondott...
- Ez nem taxi! Ez a Charlie kocsija...
Levegőt mondjuk nem nagyon kaptam amikor megkérdezte,hogy ismerek-e valami csendes helyet ahol meg tudnánk inni egy italt... Tudtam. Elmentünk a Rózsakert vendéglőbe. Odaérkezésünkkor történt valami fontos, de ezt inkább a végére hagynám mert az lesz a slusszpoén...
Nagyon kellemes este volt. Maga mellé ültetett. Fizettünk egymásnak és a többieknek egy-egy kört és nagyon kellemesen elbeszélgettünk. Javarészt inkább úgy zajlott ez hogy Ő kérdezett én pedig válaszoltam. Voltak személyes és általános kérdései is,. Ilyen közvetlen és barátságos "idegennel" még nem találkoztam... Nagyon jól éreztem magam és őszinte figyelméből kiindulva szerintem Ő is. Büszke is voltam magamra mert a személyzet és a vendégek is minket néztek. Azt hihették régi barátok... Majdnem... Száz szónak is egy a vége... Emlékezetes és szép este volt!
Térjünk vissza a taxira... Mikor a vendéglőhöz értünk természetesen én akartam fizetni. Gondoltam legyek úriember ha már egyszer ilyen híres emberrel utazok....
A taxis nem akart pénzt elfogadni! Gondoltam gondolta legyen egyszer úriember ha már ilyen híres utasa volt...
Erősködtem hogy fogadja csak el nyugodtan. Mire csak ennyit mondott...
- Ez nem taxi! Ez a Charlie kocsija...
