Vendéglátós koromban volt egy extrevagáns vendégem. Nem volt nagyon kicsi... Zongorát vagy nehéz bútort szállítani és persze emelni csak Őt hívták.
Az egyszerűség kedvéért nevezzük ... Jánosnak☺...
És volt néhány "heppje"!
Például.....
Télen is kerékpárral járt...
...sokszor rövidnadrágban...
Egy álltó helyében meg tudott inni egy üveg sör mellé egy üveg Napóleon konyakot...
És talán a legfontosabb... Végtelenül kedves ember volt és gondolom az a mai napig is!!!
Emberünk akkoriban egy "egydolgozós" élelmiszerboltban dolgozott alkalmazott eladóként. Tuti hogy minden vásárló kedvelte,- mondom nagyon kiváló és szeretni való figura volt. És leleményes is! ...
Tavasz volt. Közeledett a húsvét... Éppen nem volt vevő a boltban. Ráért... Lelkiismeretes dolgozó lévén hasznossá kívánta tenni magát. Minden boltban lehet hasznos tevékenységet találni ... a raktárban... Nekilátott... És mit talált...? Egy karton mikulást... ami még tavalyról maradt itt...
Megoldotta...!
Képzeljünk el egy zongoraszállító böhöm embert,-nagyon nagy szívvel...
...amint írólapból nyuszifüleket vág ki és tixóval ragasztgatja a mikulásokra...
Megalkotta a mikulásnyulat!
És... mindet eladta... ☺
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése