Nem értek a fákhoz... Nem vagyok sem erdész sem botanikus...
De azt tudom, hogy akár egy magányos fa is sok mindent tud adni!
Elég csak megnéznünk az évszakokat...
Amikor beköszönt a tavasz, na az mire jó ?
Látjuk a rügyező ágakat. Érezzük a virágok összehasonlíthatatlan kinyílási illatát. És érezzük hogy vége a télnek...
Amikor beköszönt a nyár, na az mire jó ?
Nem érezzük a nap égető sugarait,mert megkeressük a fa oltalmazó árnyát. Esetleg felteszünk a bográcsba egy jó slambucot. És a diófa hűvösében megiszunk egy jeges sört...
Amikor beköszönt a ősz, na az mire jó ?
Színpompás csoda. Nincs szebb élmény mint nagyon lassan vezetni egy olyan hegyi úton ahol záporként hullanak az napsütésben olvadó falevelek...
Amikor beköszönt a tél, na az mire jó ?
Nézhetjük a szikrázó jégcsapokat. Látjuk a karácsonyi fenyőt. Letörhetünk egy elhalt ágat,-hogy legyen keze a hóemberünknek.
És várhatjuk a tavaszt...
Divatokat követünk...
Megerőszakoljuk élő környezetünket...
Olyan helyzetbe hozzuk Őket, amilyenbe mi... állítólag felelős emberek soha sem szeretnénk lenni!
Kényszerhelyzetbe ! Megkötözve!
A fák tűrik...
Nem tudnak szólni!
Ha TE állnál ilyen helyzetben... Te szólnál?
"Elvették a koronámat...
...kikötözve állok...
...Látogató! ...szerinted így szép vagyok?
Pedig NÉLKÜLÜK mi sem élnénk...
Na és ez mire jó...?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése